S1E1E1 - Közeleg a dél - Mások

1. évad 1. rész (1. rész) – Közeleg a dél

I. Deres. Szitáló eső. De a frizura még mindig Stark.

A fiú olyan izgatottan markolta az íjat, akár utcalány a százdollárost.  Nyilvánvalóan még sohase találkozott vele. Mármint százdollárossal. Se utcalánnyal.  Pláne nem íjjal. Szóval Brandy Start keze remegett, miközben a várudvaron fegyverével célra tartott. Vagy inkább a cél felé. Pontosabban jó messzire céltól. Feltéve, hogy a cél a koncentrikus körökkel díszített szalmaköteg volt öt lépésre tőle a várudvar közepén. Bár Brandy nem tudott róla, de egy magyar író szerint: „a cél voltaképp mi is? A cél megszűnte dicső csatáknak, a cél halál, az élet küzdelem. S az ember célja a küzdés maga.” Hát ő küzdött rendesen. Tavas Joe, Brandy féltestvére, öccse vállára tette a kezét és igyekezett megnyugtatni.
- Apánk figyel!
- Melyik punk? Az rózsaszín hajú a gyilokjáró tetején? 
- Nem. A kék. Tudod, amelyik úgy akart divatos lenni, hogy együtt éjszakázott egy szögbelövővel, és most tele piercinggel az arca.

Brandy biccentett. Szerette Tavas Joe-t. Joe adott neki erőt, hogy tovább csinálja, hiszen ő még nála is bénább íjász volt. Brandy összpontosított, s végül elengedte a húrt, mire az Istenerdőből kiáltás halálsikoly hangzott fel. Madáchnak megint igaza volt: a cél tényleg halál.  Ma már a negyedik szolga… Mondhatni a tetemek száma már tetemes, szerencsére azt nem akarjuk, hogy nyájas olvasó, hogy te temess! Brandy jelenlévő testvérei hangos kacajjal jutalmazták teljesítményét: Jobb Start, aki balról volt a második és Nikkon is, aki igyekezett lencsevégre kapni az esetet. Ám fentről, a tornácról leállították őket, akár egy szőke ciklon a csúcsforgalmat egy napos tavaszi délután. Az apjuk volt, Led Start, Észak körzője, a sötétséget bevilágító fénypont. Sajnos a jobb égtájakat már korábban kiosztották.

- Melyiktek volt az íj mestere tíz évesen? Gyakorolj tovább Brandy! Rajta!

Tavas Joe öccséhez fordult:

- Ne gondolkodj rajta túl sokat! 

- Az menni fog.

***

Árja a kötést gyakorolta. Tűvel. Mármint a rendes, normális, kötéshez használható kötőtűvel. A szemöldökkiszedéssel csak vonakodva ismerkedő lányka néha azt képzelte kardja van, és az övébe dugta a kötőtűt. Bár sokszor kötekedtek vele emiatt. Korábban hímezett, mint nővére Salsa, s amikor megkérdezték, miért nem halad a kendővel, akkor hámozott is. De hát keménykötésű lány volt, s most kötött, ha sál nem is nagyon lett a dologból. Salsának bezzeg kiválóan ment minden női fortély: kötés, hímzés, varrás, pletyka arról, hogy a lovászfiú melyik csajjal volt múlt este. Árja utálta az ilyeneket. És Salsát is. A szőkéket favorizálta, lehetőleg kék szemmel. Itt északon mindenki vörös. Vörös az anyja, Gatling Start és vörös Salsa, sőt a fiúk állítása szerint a lámpás negyed is. Árjának nem tetszett a vörös. Mikor a Quimby itt járt koncerten, és elénekelte a „Legyen vörös” című számot, apjával lenyakaztatta őket. Saját magán sem szerette a rozsdaszín loknikat, mivel barnás szeme és haja nem passzolt a fejében önmagáról kialakított imidzshez. Haját néha lefestette sárgára, és szemére is helyezett kék kavicsokat, de mégsem volt ugyanaz. Pedig Árja kék szemet akart. És a kék szín tovább drágítja a műtétet. De hát vagy kék, vagy semmi! Az árja által remélt kefebajusz meg végképp nem akart kinőni. Ahogy a sál sem alakult jól.

A két Start leányt felügyelő nevelőnő pedig már éppen körbejárt megnézni a mai munkát.

- Hibátlan munka, mint mindig Salsa. Megdicsérlek!

- Köszönöm. - válaszolt nyájasan nővére, akinek gondolatai már azon jártak, miként lehetne átváltani a dicséretet egy táncos bulira. Talán ha pityeregne egy kicsit a szülei előtt. Az utóbbi egy órában amúgy sem adtak zsebpénzt új rucira. Igazán rendezhetnének neki egy bulit, hiszen már nagylány. Kérdés nélkül adnak neki szörpöt a söntésben. És Rémzi, a Boltos is olyan barátságosan közeledett felé a legutóbbi partin.  

- Szépek ezek a finom, apró öltések. Gyönyörűen hímzel, Salsa! Büszke lehetsz magadra!

Árja finom apró orvoskéz alkotta öltéseket képzelt el a nevelőnő különböző testrészein. Büszke volt magára, majd mikor az ő kötésének szemléjére került volna sorra, inkább elszaladt. Futás közben kötéseket is képzelt a vén szipirtyó különféle testrészeire.

***

Brandy rekordkísérlete sikeresen zajlott. Már tíz halottnál járt. Legidősebb testvére, Jobb Start inkább a földön lévő porszemeket számolta, nehogy röhögnie kelljen, Tavas Joe meg elment horgászni a Tóra. Pedig nem is zsidó. A túszként náluk élő, ruháján az Enjoy-ok tintahalát viselő tuszi Neon Enjoy pedig szokása szerint fegyverével töketlenkedett. Talán azon merengett, milyen klassz lesz az a tintahal kisütve.  

Brandy ezúttal úgy érezte sikerült eléggé „nem gondolkodnia”, s csaknem lőtt már, mikor húga Árja bukkant elő a semmiből és íjával a céltábla közepébe lőtt. Még pukedlizett is a kis szemét, mielőtt futásnak eredt, Brandyval a nyomában.

A várkapun ezzel egy időben lovas vágtatott be, mialatt az egész család Árjának szurkolt, mert ha Brandy folytatja a lövészetet, hamarosan nem lesz személyzet a kastélyban. A vén Bodri Kaszál érkezett almásDeres lován, aki azonnal Led és felesége, Gatling Start szállása felé indult. Mondhatni startolt.

- Lord Start! Úrnőm! Lovas érkezett a hegyekből!
- Küldönc?
- Már nem, beengedtük, úgyhogy már beldönc. 
- Idióta…
- Egy kicsit, de a futároknak kötelező pszichológiai vizsgán átment.
- Hagyjuk!
- Nem, Uram. Hattyúk nem jöttek, egyébként is hol lókat, hol hollókat használunk, mióta kiköttette a Vidranetet, s nem tudunk szörfözni a neten.
-  Mi van azzal lovassal!?
- Ja, igen. Egy szökevényt fogtak el!

Az ablaktól nem messze bujkáló Árja szeme felcsillant. Végre. Egy szőke lényt fogtak el. Kiszabadítja, családot alapítanak, és árják sorával népesíthetik be a világot. Hiába a Start család túl sokszor bulizott már Salsával, s a fellépő nyálas fiúzenekarok nyivákolásától fülük egyre rosszabb lett… De hát minden védekezési mechanizmusnak ára van.

- Uram, egy szökevényt fogtak el az éjjeli őrségből!

- Na és? Most nappal van. Biztos nem volt őrségben.

- A törvény az törvény, Uram! Ki kell végezni.

- Ne már! Nem elég Brandy mészárlása? Na, rendben Bodri, szólj a fiúknak és nyergeltesd fel a lovamat!

Gatling férjére nézett, míg Bodri elsomfordált az ól felé.

- Led, muszáj megtenned?

- Felesküdött, Gat! És ma Brandy is velünk jön!

- Láttad, hogy lő! Egy év alatt sem fogja eltalálni, még akkor sem, ha a csávót megkötözitek, és Bran nyílhegyére csatoljátok.

- Levágjuk a fejét.

- Csak mert béna íjász? Ó, de kegyetlen vagy, Észak körzője! 

- Hülye.

- Valóban az, de hát akkor is a mi fiúnk. Led! Egy tízéves még túl fiatal ilyen dolgokat látni!

- Nem marad gyerek örökké! És közeleg a dél! 
- Ki az az Adél? Joe anyja?
- Mars, menj be, főzni! Tintahalat kérek, szedd le Neon kabátjáról!

***

A kivégzőhely egy takarós réten volt, bár nem tudom, miért nevezték így, mert nem volt rajta egy takaró sem. Középen egy nagy tuskó feküdt. De aztán Neon felkelt, és odébb ment. Hoztak egy másik tuskót. Immár fából. A katonák megkötözött kezű, beesett arcú fiatalembert lökdöstek a facsonk felé, aki láthatóan nem volt magánál. Mármint a fickó, nem a facsonk. Nagy sokk érhette (mármint a szökevényt, nem a tuskót), folyamatosan dünnyögött magában, miközben a deresre húzták (mármint az eszközre, nem a várra, az elég furcsán nézne ki...):

- A mások. Láttam a másokat! Láttam őket! Uram! Hinnie kell nekem! Láttam a másokat! A fővárosban voltam, gyanútlanul ballagtam az Andrássy úton. Ott voltak mindenhol! Cuki fiúnak hívtak. És kék a szemük…

- Arcuk meg csupa derű, persze...

- Nem, inkább csupa deres.

- Igen, oda megyünk vissza, de persze te már nem. A többiek lementek őrjáratra, de rest voltál. Megszegted az esküdet!

- Tudom. Szökevény vagyok. Már mindegy. Figyelmeztetnem kellett volna az őrséget! De láttam, amit láttam. Én láttam a másokat. Plusz láttam tegnap a Feleségek luxiskivitelben-t életet. Nincs kedvem tovább élni. Hallanotok kellett a másokról.

- Hiszen másról se hallunk az utóbbi évtizedben…- szúrt közbe Tavas Joe.

Willt – mert ez volt a neve – ezután rátuszkolták a tuskóra. Nem Neonra, hanem a szimpatikusabb, fatuskóra. Willben volt némi tüske a tuskó miatt.

- Ha a családom kérdezi, mondjátok meg, hogy nem voltam gyáva! Üzenem, hogy sajnálom. Bocsáss meg, Uram!

- Nevében Róbertnek, a Balatonon-ház fiának, ki első e néven, az andalgók és az Elsősök királya, a birodalom vérmezője, nem kevésbé a Hétazegyben királyság ura, Önt halálra ítélem, stb. stb. Bármit amit a hóhér hoz, felhasználható maga ellen. Aki a jelenlevők közül bármit tud, amiért nem lehet kivégezni, az szóljon, és elhallgattatjuk örökre… Senki? Ebben az esetben a kard csókolja meg a nyakcsigolyáit.

Brandy egyre nehezebben viselte a látottakat. Nem volt egyszerű kölyök. Mindenki imádta a kivégzéseket. A legtöbb osztálytársa szülinapjára is lefejezést, vagy hasonló nyak… azaz nyalánkságot kért. Ő jobban szeretett hollókat látni. Tavas Joe lassan mellé csoszogott, miközben apja kifogyott a nyálból, amíg Róbert király címeit sorolta. Hosszú nap lesz.

- Ne fordulj el, Brandy! Atyánk tudni fogja, ha elfordulsz!

- Apunak is három szeme van, mint a hollóknak az álmaimban?

- Már megint ez a baromság? Miért nem tejet ittál reggelire? Atyánknak két szeme van, de képes megfordulni.

A galériai acél közben lecsapott. Brandynek arca sem rezdült. Willnek annál inkább, a gravitáció ugyanis közvetlen érintkezésbe juttatta a Föld nevű bolygóval.

Led eztán közelebb jött és összekócolta Brandy amúgy is pocsék haját, amitől hasonlítani kezdett egy koreai fiúbanda frontemberére.

- Bátor voltál Brandy! Megértetted, miért tettem?
- Mert élvezed?
- Az is benne van, de tudod, miért nekem kellett megölnöm?
- Mert neked van kardod?
- Nem azért. Joenak is van, Jobbnak is van, Neonnak is... ja neki nincs.
- Mert őrizzük az ősi szokást, hogy mindenkit kinyírunk, aki nem Start?
- Pontosan. És aki az ítéletet hozta, az nyakaz.
- Igaz, hogy látta a másokat?
- A mások sok éve kihaltak. 
- Akkor hazudott?
- Egy bolond ember sok dolgot lát.

Brandy nem érezte alkalmasnak az időt, hogy most ossza meg apjával a háromszemű és négyszárnyú hollókkal kapcsolatos megfigyeléseit, inkább húzott még egyet a kulacsából. Hazafelé lovagolva az úton egy szarvas tetemét találták. Joe azonnal halottkémmé lett.

- Mi tehette? – fordult a többiek felé.

- Bear Grylls? - kérdezte Brandy.

- Aligha.

- Hegyi oroszlán? Dombi jeti? – találgatott Neon.

- Nagyon erős orosz lány? – próbálkozott Jobb.

Ned azonban másként látta:

- Errefelé nem él hegyi oroszlán, se dombi jeti Az orosz lányokat pedig Putyin kordában tartja. Nézzétek! - mutatott egy másik tetemre az út melletti árokban.

- Egy szörnyszülött! – fanyalgott Neon.

- Dehogy, te ostoba! – torkolta le Led, mire Enjoy hátrább húzódott szégyenkezve és fülét-farkát behúzta. Ez utóbbi túl jól sikeredett… - Ez egy prémfarkas. Öreg jószág volt. Most farkasprém lesz. - s kezdte e nyúzni.

- De Uram! – szólt közbe Neon. – A faltól délre nem él prémfarkas.

- Most már él. Öt. – húzott elő a dög alól öt apró farkaskölyköt Joe.

Lednek korgott már a gyomra.

- Meg kell ölni őket. Az anyjuk nélkül úgyis végük.

Neon lelkesen húzta elő a tőrét. Ám mikor már kiélhette volna perverz szenvedélyét, Brandy sápadt arca (a farkasok nem érdekelték, viszont megint hallucinált) láttán Joe Neon elé ugrott:

- Tedd el a pengét Enjoy! Lord Stark! Öt kölyök van. Mindegyik gyermekednek jut egy. A prémfarkas házad címere. Megtarthatnánk őket! Ez égi jel!

- Joe, olyan a te szíved, mint a március hó. Minden csekélységtől elolvad. Legyen! Ti idomítjátok, ti etetitek, s ha kimúlnak, ti földelitek el őket!

Neon is szeretett volna farkat… - pardon! - farkast, de nem jutott neki. Nincs szerencséje a háziállatokkal. Előbb bukja a tintahalat - akivel éppen kezdett összebarátkozni és elnevezte Andynek -, most meg ez. Már éppen örült, hogy Tavas Joenak sem jutott, mikor az talált még egyet, egy fehéret. Ezután boldogan éltek, míg másnap le nem mészárolták mindegyiküket. Na jó, vicceltem.

Nem másnap.

II. Királygyár. A Hétazegyben királyság kapitális fővárosa

Led Startnak igaza volt. Közeledett a dél. Legalábbis harangoztak. Persze nem Hunyadi János miatt, mivel őt nem ismerik a Hétazegyben királyságban, ami alapos műveletlenségre vall részükről. A templom főhajójának közepén egy fickó feküdt. De nem evezett. Valami fejes lehetett, mert volt feje. Köpönyeges alakok érkeztek, hátukra erősített hétágú csillaggal díszített legyezőkkel. Nyilván melege lehetett a pihengető alaknak, ezért libegtek oda hozzá ezek az élő és mozgó legyezők. Mondjuk nem csoda, ha hőgutától szenvedett, hiszen mellette három malomkeréknyi gyertya fénylett. Szemére a káros UV sugarak kiszűrésére köveket helyeztek. Egy fél tonnás kő tökéletesen megfelelt a célnak.

Némi Vanlisztem megpillantotta aranyszőke nővérét, amint a pihenő fickót gusztálta. Ikrek voltak. Mindketten májusban születtek.

- Túl sokat aggódsz. Már látszik rajtad, Szergej.

- Ne hívj így! Maradjunk a Szenszejnél, már a személyimben is ez van. Te bezzeg sosem aggódsz semmiért, Némi. Hétévesen leugrottál Kasztrált-hegy egyik büféjébe. Volt vagy húsz méter, de egy cseppet sem féltél. Aztán ott volt az Aranykéz utcai merénylet 1998-ban. Biztos, hogy te voltál. Ártatlan áldozatok. Erre elmentél fagyizni, kezedben lufival. Te sose félsz.

- Nincs mitől félni, ha mindent bevallasz. Vanlisztemek vagyunk, és egy Vanlisztem nem bolond.

- Ha John Arany elmondta valakinek…

- Kinek mondta volna el?

- Petőfinek.

- Kizárt dolog. Egyébként is, Petőfit egyszer már leszúrtam valami hasonló miatt. Persze kozáknak álcáztam magam. 

- És ha a férjemnek mondta el?

- Ha elmondta volna a királynak, a fejünk már rég a városkaput díszítené, és az állkapcsunk lenne a kopogtató. Ha John Arany tudott is valamit, magával vitte a sírba.

- Meghalt? Azt hittem csak az idei szolárium világbajnokságra edz!

- Dehogy! Nem indul. Tavaly csúnyán leszerepelt, leégett, egyébként is olyan régóta készült rá, hogy már kiégett. Majd pótolják. A király keres valaki mást, aki uralkodik helyette, míg a király vad kanokkal hál, vagy szajhákat űz. Vagy fordítva szokta?

- Összevissza beszélsz…

- Az élet megy tovább. Mármint nem John Aranyé, neki kampec.

- Lehetnél te a király segg intője.

- Inkább a királynéjé... Nem hiányzik e megtiszteltetés. A segítő napjai hosszúak, az élete meg túl rövid. Az én karom enélkül is messzire elér...

Vége az első évfolyam első részének első részének. Folyt. köv. (?)